Engedély nélkül új kutat létesíteni drága mulatság lehet: az alapbírság elérheti az építmény értékének 80%-át, jogtalan vízhasználatnál pedig akár 1 millió forint büntetés is járhat. A cél, hogy a jogszabály összhangban legyen a 2021 óta hatályos vízgazdálkodási törvénnyel.
A kormányrendelet-tervezet a 2021 óta hatályos vízgazdálkodási törvényhez igazítja a mezőgazdasági célú kutak engedélyezését: a létesítés, üzemeltetés és megszüntetés az öntözési igazgatási szervhez és az agrárminiszterhez kerül, kijelölt szakhatóságok bevonásával. A háztartási felhasználású – például kerti locsolásra szolgáló – kutaknál a korábbi szabályok maradnak.
A költségek sem csekélyek: a szakértői díjak gyakran 100 ezer forint felett alakulnak, egy 20 méteres kút fúrása kisebb terület öntözésére ma nagyjából 400–500 ezer forint lehet.
Az új szabályozás nem vonatkozik azokra a kutakra, amelyek 50 méternél nem mélyebbek és kizárólag háztartási célra (kerti öntözés, állattartás) készülnek: ezeknél nem kötelező vízóra, nincs vízkivételi díj, és engedély sem szükséges. Ipari célú, mélyfúrású kutaknál viszont továbbra is szigorú engedélyezésre kell számítani.
A betartást a Területi Monitoring Rendszer (TMR) is támogatja: műholdas megfigyeléssel veti össze a gazdálkodók adatait, kiszűrve az eltéréseket. A „kútamnesztia” keretében engedélyezett vízkivételi helyeknél a gazdáknak nyilatkozniuk kell a jogszabályi megfelelésről.
