Győrben is azbeszttel szennyezett szerpentinitet használhattak fel korábban egyes útfelületek kialakításánál – derült ki a győri útkezelő szervezet vizsgálataiból. Az anyag osztrák bányákból származhatott, és a rendelkezésre álló információk szerint 2020 előtt építhették be több helyszínen.
Pintér Bence, Győr polgármestere Facebook-bejegyzésében arról írt, hogy szabadon álló, kőzúzalékos felületeket kizárólag magáningatlanok előtti zöldterületeken találtak. Ezeken a helyeken az útkezelő kalcium-kloridos kezelést alkalmazott, hogy mérsékelje a porzás kockázatát.
Az önkormányzati kezelésű, aszfaltozott utak egy részén ugyanakkor az érintett zúzottkő a bitumenes felületi bevonatba kerülhetett. Ezekben az esetekben a szerpentinit nem áll közvetlenül a szabad levegőn, ezért az esetleges kiporzás elsősorban akkor jelenthet problémát, ha az útburkolat megsérül vagy azt munkálatok során felbontják.
A győri útkezelő ezért levélben figyelmeztette azokat a magán-, állami és önkormányzati cégeket, illetve intézményeket, amelyek közműépítés, javítás vagy más munkavégzés miatt útfelületeket bonthatnak meg. Pintér Bence a bejegyzésében felsorolta azokat az utcákat is, ahol a vizsgálatok alapján szennyezett zúzottkövet építhettek a burkolatba:
Hullám utca, Parti utca, Kiskert utca, Diófa utca, Ádám utca, Rabkerti utca és Fasor utca kereszteződése, Zsilip utca, Lugas utca, Zsilip utca és Lugas utca kereszteződése, Erdőszél utca a Szentiváni út és Szerencse utca között, Alsókert utca a Tatai úttól 550 méter hosszban, Alsókert utca a 21898/4 hrsz-ú utca és Csendes utca között, Köztelek - Márvány utca közötti garázstömb, Víztükör utca, Betérő utca, Fehérlaposi dülő, Törpe utca, Irinyi János utca Víztükör utcára vezető felületi zárt útszakasz, Ipar út az ETO park előtt, Hecsei út a Tatai út és 81-es számú főút között, Puskás Tivadar út az Ipar út és Szövetkezet utca között, Mártírok útja a Lidl áruház csomópontjánál.
A polgármester szerint további aszfaltozott utak is érintettek lehetnek, amennyiben az aszfaltkeverékhez osztrák bányákból származó kőzúzalékot használtak. Ezeknél a helyszíneknél azonban csak az útburkolat megbontása, valamint a zúzalék megtisztítása után lehetne érdemi mintavételt végezni.
A magánszemélyek által korábban kiszórt, szabadon álló zúzalékot a tervek szerint össze kell gyűjteni és el kell szállítani. A szilárd burkolatú utak esetében két lehetséges megoldás merült fel: az érintett útszakaszok takaróréteggel történő lefedése, vagy a teljes burkolat elbontása és újjáépítése.
Az útkezelő becslése szerint a takaróréteg alkalmazása 350–450 millió forintba kerülhet, míg az utak teljes újjáépítésének költsége megközelítheti az 1 milliárd forintot. Mivel ezekre a kiadásokra nincs elegendő forrás a város rendes költségvetésében, Győr várhatóan az állami vis maior alaphoz, valamint saját tartalékaihoz fordulhat.
Az ügy az osztrák azbesztbotrány újabb magyarországi fejezete. Burgenlandban korábban kiderült, hogy négy bányából évtizedeken keresztül termeltek ki azbeszttel szennyezett követ, amelyből Magyarországra is szállítottak. Először áprilisban Szombathelyen találtak érintett burkolatot, később pedig több nyugat-magyarországi megyéből is érkeztek hasonló jelzések.
A szennyezett kőből Budapest és Pest vármegye területére is kerülhetett, miközben Ausztriában, Bécsben is találtak azbeszttel érintett utcákat.